CIVIL ÖSSZEFOGÁS A MEGÚJULÓ,ÉLHETŐBB JÓZSEFVÁROSÉRT

3.  Stratégiai terv  a 2010-2020. időszakra

                                                                                                              
3.1.Távlati céljaink:
 
Civil összefogással hozzájárulni Józsefváros pozitív arculatának kialakításához, a városrészek építészeti és szociális rehabilitációjának és fejlődésének felgyorsításához, az emberibb és élhetőbb város megteremtéséhez az állampolgári és civil közösségi részvétellel, széleskörű, tervszerű civil összefogással, az erőforrások optimalizálásával, hálózati együttműködéssel, társadalmi felelősségvállalással
 
3.2. Közvetlen céljaink: 
 
A kerületi együttműködő civil szervezetek közép-és hosszú távú fejlesztése érdekében összehangolt stratégiai tervezéssel távlatosan meghatározzuk a fejlesztés irányait, a szervezeti prioritásokat és eljárásokat, hogy cselekvőképesen tudjunk reagálni a változó helyi, kerületi és regionális szükségletekre, javítani tudjuk erőforrásainkat..
 
Civil szervezeteink működésének során létrehozott értékeinket hasznosítjuk a közép- és hosszú távú (2010–2020) stratégiai tervünk megvalósításában, társadalmi felelősségünkben, a partner kapcsolatainkon keresztül, annak érdekében, hogy létrejöjjön:
 
3.2.1. - A kerületi civil szervezetek közötti példaértékű összefogás, a kerületi és helyi érdekek közös érvényesítése, a részvételi demokrácia kiteljesítése, alapvető értékeink eredményesebb érvényesítése (esélyek egyenlősége, multikulturális értékek, állampolgári részvétel és felelősség, demokrácia és szolidaritás) 
 
 
3.2.2. Összehangolt és hatékony együttműködés a kerületi civil szervezetek között, a civil szervezetek megerősítése és civil szakmai hálózatok kialakítása, a helyi szükségletfelmérések, a feladatvállalások egyeztetése és az erőforrások közös megosztása,
 
 
3.2.3. Civil érdekképviselet, az állampolgári részvétel, a civil érdekérvényesítés és civil kontroll folyamatos megvalósítása a társadalmi felelősségvállalás..
 
3.2.4. A civil szervezetek függetlensége, hitelessége, az átláthatóság és a nyilvánosság erősítése 
 
A civil nyilvánosság fejlesztése – a civil szervezetek láthatóságának és a velük kapcsolatos információáramlás mértékének növelése - a lakosság, - a közigazgatás (önkormányzati, állami partnerek) , - az üzleti szféra - és a többi civil szervezet felé.
 
3.2.5. Hatékony partnerségépítés az önkormányzati és az üzleti szférával, (egyenrangú együttműködés, az erőforrások jobb kihasználása, jobb és tervszerűbb munkamegosztás)
 
  
3.3. Célcsoportjaink:
Közvetett célcsoportunk - a regionális és fővárosi civil szféra, a VIII. kerület teljes lakossága,  az itt működő országos vagy speciális szakmai hatókörű szervezetek, intézmények, az itt élő bevándorlók, átutazók és vendégek, a csak megfordulók stb.
 
Közvetlen  célcsoportjaink –  A kerületi állampolgárok és közösségeik, a kerület teljes civil,  állami, önkormányzati intézményrendszere, továbbá gazdasági, üzleti szférája.
A civil értékek mentén működő kerületi civil szervezetek, aktívak és új, tapasztalatlan szervezetek egyaránt, az egyházi és más társadalmi szervezetek
              
4. Értékeink és irányelvek az együttműködésben
 
4.1. A civil szervezetek összefogásával megvalósítandó közösen vállalt értékek
 
Demokrácia, állampolgári részvétel, társadalmi felelősségvállalás
Az emberi jogok, a gyermekjogok maximális védelme
A humanista értékrend következetes képviselete
Esélyegyenlőség, törekvés az egyenlőtlenségek csökkentésére
Szolidaritás és tolerancia
Nyitottság, az előítéletek és sztereotípiák elleni fellépés
Multikulturalitás
Civil függetlenség, hitelesség, kooperáció
Nyilvánosság, átláthatóság, nyitottság
 
 4.2. Irányelvek és feladatok az együttműködésekben, a partnerségben
 
4.2.1. A civil szervezetek munkájának összehangoltsága és erőforrásaik hatékonyabb kihasználása és újratermelése, bővítése kerületi szinten.
 
4.2.2. Egyenrangú partneri viszonyok a civil szervezetek között, valamint a civil, az önkormányzati és az üzleti szféra szereplői között
 
4.2.3. A célcsoportok felmért szükségleteire reagáló és hatástanulmányokon alapuló civil –civil és  civil - önkormányzati együttműködésben tervezett programok
 
4.2.4. Civil és civil-önkormányzati összefogás az intézményrendszerek működési anomáliáinak csökkentésére, a bürokrácia és a korrupció csökkentésére, a források hatékonyabb és célirányosabb felhasználásának elérésére stb.,
 
4.2.5.  A civil szervezetek tudatos és tervezett együttműködése a képviseleti demokrácia működésének helyi kontrolljában, az állampolgári érdekek és jogok fokozott védelmében stb.
 
4.2.6. A civil szervezetek, érdekképviseleti csoportok hatékonyabb részvétele az önkormányzat Képviselő-testületének döntés-előkészítő munkájában, pl.
 - a kölcsönös információnyújtással, pl. bizottságokban való vagy a testületi üléseken való – a civil szervezeteket képviselő - részvétellel
- a lakossági csoportok, területek, városrészek polgárainak érdekképviseletében az igények és szükségletek gyors és eredményes közvetítésével, a közösségi vélemények, javaslatok, indítványok továbbításával.
 
4.2.7. Civil szervezetek közös projektjeinek létrehozása és közös megvalósítása.
 
4.2.8. A civil szervezetek láthatóságának és a velük kapcsolatos információáramlás mértékének növelése - a lakosság, a közigazgatás (önkormányzati, állami partnerek) és a többi civil szervezet felé.
 
4.2.9. A fenntarthatóság javítása erőforrások jobb kihasználása pl. önkormányzati feladat-kihelyezésekkel, civilek helység-használati támogatása stb.)
 
5. Tevékenységek (további projektötletek)
                                                                                   
 A fenntarthatóság három alrendszerét – a környezeti, társadalmi és gazdasági rendszert – figyelembe véve a civil szervezetek jövőtervének készítésekor figyelembe vesszük kerületünk – Józsefváros – hosszútávú kerületfejlesztési stratégiájának legfontosabb irányait (a gazdasági- társadalmi helyzet erősödését, a fővárosi státus emelkedését és a jelentkező társadalmi problémák oldását), amely a kerületi életminőség fejlesztésére, a helyi társadalom bevonására, a közösségfejlesztésre koncentrál.
 
- A kerületi civil szervezetek fenntarthatósága és kerületünk fejlesztési stratégiájának összehangolásából következik, hogy értékeinkre támaszkodva elkötelezettek vagyunk a kerületi civil szféra fejlesztésében, a működőképes partnerségek létrehozásának segítésében, a közösségfejlesztés módszereinek terjesztésében, mert szervezeteink fejlesztésének és fenntarthatóságának záloga Józsefváros társadalmi – gazdasági felemelkedése.
 
Mindezek érdekében a kerületi együttműködő civil szervezetek közép-és hosszú távú fejlesztése érdekében összehangolt stratégiai tervezéssel távlatosan meghatározzuk a fejlesztés irányait, javaslatokat teszünk a lehetséges szervezeti és szervezetek, intézmények közötti kerületi tevékenységekre ( amelyek további projektek alapjai is lehetnek)
_________________________________________________________________________
 
 
5.1. Civil összefogás a civil szféra fejlesztéséért
 
5.1.1.- szervezeteink közösségi civil szervezetekként képessé váljanak a közösségi alapú strukturált, összetartó és szolidáris helyi társadalom megerősítésére, az együttműködés és a partnerség-építés segítésére
 
-           a közösségfejlesztés eszközeivel hozzájáruljunk a helyi társadalmi – gazdasági fejlesztéshez, segítsük a közösségek önfenntartó képességének kialakítását, munkahelyteremtő képességét,
-           az önszerveződés menedzselésével ösztönözzük a helyi civil szerveződések érdekérvényesítését, az önsegítést, a részvételt,
 
Mindezekkel a városrészek leépülésének, a növekvő devianciáknak és a szegregálódásnak a megállítása, az emberibb életkörülmények általánossá tétele, a szociális rehabilitáció szükségességének megerősítése, metodikájának kimunkálása és hatékonyabb megvalósítása.
 
5.1.2. Összehangolt és hatékony együttműködés a kerületi civil szervezetek között
A civil szervezetek megerősítése és a civil kapcsolat-háló kiépítése, szakmai hálózatok kialakítása, fenntartása;
A civil szervezetek függetlensége, hitelessége, az átláthatóság és a nyilvánosság erősítése 
  • a helyi igényfelmérésre és hatástanulmányra alapozott programok szervezése;
  • a szükségletfelmérések, a feladatvállalások egyeztetése és az erőforrások közös megosztása;
  • A hatékonyabb együttműködéshez a civil szervezetek adják „be” szaktudásukat, önkéntes bázisukat
  • Munkacsoportok létrehozása a városrészek problémáinak és igényeinek artikulálására;
  • A szakmai együttműködés módszereinek, erőforrásainak megújítása, kialakítása, pl.
  •     A közösségi fejlesztő programok megvalósításába hatékonyabban vonjuk be a szervezeteket, az önkormányzatot, és minden olyan intézményt és szervezetet, amely a kerület fejlesztésében érdekelt.
  • Szakmai Műhely (-ek) beindítása. A szakmai műhely célja a résztvevők szakmai együttműködését, tapasztalati tanulását segítő, a folyamatokat bemutató elemző tanulás, s emellett keretet, feltételeket biztosít az együttműködés fejlesztéséhez, az információk cseréjéhez, a konzultációhoz, a tapasztalatcseréhez, az új projektek, ötletek, módszerek közös kidolgozásához.
  • Szakmai alcsoportok szervezése, közös éves programok kialakítása
  • Közös pályázatok a közös célok magvalósítására.
  • A létező kerületi intézményrendszer, infrastruktúra jobb kihasználása
  • Képzésekkel segíteni a civil és szakmai szervezetek, intézmények humánerőforrás fejlesztését, a menedzsment működését , a szakmaiság  erősödését
  • Projektek kezdeményezése a kerület intézményeivel (rendőrség, közterület felügyelet, kulturális intézmények, szociális ellátórendszer, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, drogprevenciós hálózat, egészségügyi intézmények stb.)
  • Roma szakértők bevonása/kinevelése a romákat érintő programokba
  • A nyilvánosság megteremtésével ill. javításával biztosítjuk a helyi közösségek és a partner civil szervezetek megjelenését, ösztönözzük a párbeszédet a célzott társadalmi csoportok, az őket képviselő szervezetek, az önkormányzati, kormányzati szervek, az üzleti szféra valamint a társadalom szélesebb rétegei között.
  • A civil szervezetek tevékenységének és céljainak hatékonyabb kommunikálása

5.1.3. Civil érdekképviselet, az állampolgári részvétel, a civil érdekérvényesítés és civil kontroll, a társadalmi felelősségvállalás érdekében:

A célcsoportok felmért szükségleteire reagáló és hatástanulmányokon alapuló civil, civil és önkormányzati együttműködésben tervezett programok
 
Civil és civil-önkormányzati összefogás az intézményrendszerek működési anomáliáinak csökkentésére, a bürokrácia és a korrupció csökkentésére, a források hatékonyabb és célirányosabb felhasználásának elérésére stb.,
 
A civil szervezetek tudatos és tervezett együttműködése a képviseleti demokrácia működésének helyi kontrolljában, az állampolgári érdekek és jogok fokozott védelmében stb.
 
A civil szervezetek hatékonyabb részvétele az önkormányzat Képviselő-testületének döntéselőkészítő munkájában, a kölcsönös információ nyújtással, pl. bizottságokban való vagy a testületi üléseken való – a civil szervezeteket képviselő - részvétellel - a lakossági vélemények, javaslatok, igények és szükségletek gyors és eredményes közvetítése érdekében.
 
5.2.   Józsefváros civil szervezeteiként céljainkat, feladatainkat Józsefváros lakosságának és közösségeinek céljai, szükségletei közvetlenül alakítják.
Ilyen módon céljaink és feladataink lényegében azonosak a kerület állami, önkormányzati intézményeiével, és azok dolgozóiéval. Az együttműködésen keresztül a kerületi szervezetek, intézmények dolgozói is – velünk együtt – a Stratégia közvetlen célcsoportjai. A kerületi célokban a mi személyes és szervezeti céljainknak is részt kell kapniuk, ugyanúgy, mint a kerületben élők és/vagy dolgozók mindegyikének céljai. Ahogy a Stratégia céljaként megvalósuló eredményeknek is részesei leszünk, együtt azokkal, akikért dolgozunk. 
Feladatunknak, felelősségünknek tekintjük tehát - a három szféra egyikeként- az együttműködő, támogató részvállalást – tervező, szervező, megvalósító, kontrollt nyújtó – partnerként, a következő területek alakításában:
 
5. 2.1. A városfejlesztés, a kerületfejlesztés kérdéseiben
A kerület, ill. negyedei városfejlesztési terveinek megismerése, a helyi és kerületi helyzetelemzés nyomonkövetése, a városfejlesztés civil kontrollja
A városfejlesztési tervek véleményezése, részvétel a kidolgozásukban, a kivitelezés nyomon követése, civil szakmai kontroll gyakorlása
A kerület leszakadó negyedeiben segítségnyújtás a szociális városrehabilitáció megszervezésében, támogatásában a három szféra összefogásával
5. 2. 2.  A kerületi önkormányzat, a képviselő testület és a civilek kapcsolatának, együttműködésének kérdéseiben
  • Civil érdekvédelem, jogérvényesítés
Kerületi és helyi igények, szükségletek felméréseit kezdeményezni, azokban részt venni, az eredményeket kontrollálni, véleményezni, intézkedési tervek készítésében,  azok ellenőrzésében  részt venni , valamint  folyamatos nyílt párbeszéd biztosítása minden kérdésben az érintettek számára
Kerületi és/vagy helyi döntés-előkészítésekben részt kérni – önkormányzati bizottságokban az illetékes szakterülettel foglalkozó civilek részvétele, javaslattételi joga, bizonyos esetekben vétójoga igénylendő, ill. kidolgozandó
A képviselők munkájának támogatása, ill. kontrollja;  - az önkormányzati bizottságokban kapjanak helyet a civilek megbízott képviselői/küldöttei független vélemény-nyilvánítóként, javaslat-tevőként
Az önkormányzati képviselőtestületi munka folyamatos nyomonkövetése a civil szervezetek összefogásával, munkamegosztással
A civil szervezetek jogainak és kötelességeinek kimunkálása az állami, önkormányzati intézményrendszerrel való együttműködésben, a kapcsolatokban
A nyilvánosság felhasználása, mint a kontroll eszköze; a széles körű, rendszeres, hozzáférhető tájékoztatás ösztönzése kölcsönösen
Ügyek (jogsértő stb.) összegyűjtése közös felületen, erkölcsi támogatás/közös fellépés    Jogi eszközökkel nyomásgyakorlás
 
 5.2.3. Szociális  területen, az életfeltételek, életminőség, az élhetőbb város kérdéseiben
Szociális problémák, lakhatás, létfeltételek biztosítása, foglalkoztatás
A szociális város-rehabilitáció intenzívebb folytatásának civil támogatása, segítése mind a feltételek megteremtésében, mind a közösségfejlesztés eszközeinek, módszereinek terjesztésével, az állampolgári részvétel ösztönzésével
 
  • Így például - Helyiséggazdálkodás (üres üzlethelyiségek, pincék, bérlakások hasznosítása akár kedvezményesen rászorulóknak, nagycsaládoknak, civileknek).
A 4Ház Egyesület bérházak szociális rehabilitációjában szerzett tapasztalatait és kidolgozott módszereit –mint jó gyakorlatot - fel lehet és kell használni, terjeszteni                                                 
  • Józsefvárosi Vagyonkezelő - A bérlakások állapotának, jogszerű bérletének, jogszerű elosztásának,  igazságos üzemeltetésének rendezése, mindezek meggyorsítása, az ügyintézések adminisztratív lassúságának megszüntetése
A kerületi esélyegyenlőtlenségek (romák, bevándorlók, nők, idősek, gyermekek, serdülő korosztály, leszázalékoltak, hajléktalanok stb.) csökkentésének, enyhítésének lehetőségei, módszerei
  • Hajléktalanvédelem: minimális szükségletek kulturált kielégítésére lehetőségek
Köztereken legyen WC (ingyen), elegendő hulladékgyűjtő,  közfürdő stb.,
 
A nappali ellátás megszervezése fővárosi szinten, hogy a kerület túlterheltsége csökkenjen
  • Jó gyakorlatok összegyűjtése, kiadványként terjesztése
Foglalkoztatás
Közérdekű munkalehetőségeket biztosítani – hosszú távú cél – közmunka jellegű munkák – házmesterség, parkok, játszóterek védelme, őrzése, ápolása, utcák takarítása helyi munkanélküliekkel stb.
-hajléktalanok rehabilitációja munka biztosításával a lakóterületen, napközbeni ellátás megszervezésével
Család-, gyermek- és  ifjúságvédelmi prevenció
 A szociális, a család-, gyermek-és ifjúságvédelmi ügyek erősebb civil kontrollja, a feltételek, lehetőségek javítása és a szakmai munka minőségének és hatékonyságának ellenőrzése civil eszközökkel is. Közös civil javaslatcsomag kidolgozása, összefogva szakmai szervezetekkel.
A serdülő korosztály(amely a kerületben az átlagnál magasabb létszámarányban létezik) szabadidős tevékenységeinek és az egészséges életmódra, a  pályaválasztásra, a felnőtt életre, a folyamatos tanulásra való felkészítésének feladataiban intenzív civil résztvállalás;- ehhez felelős hozzájárulás az önkormányzat részéről – akár feladatkihelyezés módszerével (pl. felsős napközi helyett civil alternatív napközbeni gyermekellátás, tehetséggondozás, felzárkóztatás); - akár közösségi terek(helyiségek) ingyenes biztosításával , valamint a napközbeni ellátás feladatkihelyezésével(forrásokkal) a serdülőket ellátó civil szervezetek számára
A másodlagos és harmadlagos prevenciót szolgáló intézmények és civil szervezetek fokozott önkormányzati és állami támogatása a területen a fokozott arányú szükségletek miatt
Erősíteni kell a szülőket, családokat segítő szolgáltatásokat, a nők munkábaállását vagy munkában maradását segítő szolgáltatásokat gyermekek napközbeni ellátása, szülőcsoportok, önsegítő csoportok szervezése
5.2.4.  Környezetvédelem és a kulturális örökség védelme
     A kerület image-ének a javítása minden területen
 
  • A józsefvárosi identitás erősítése
  • Helyi értékeket közvetítő programok kialakítása
Ø    Művészeti hagyományok,
Ø    Épített környezet,
Ø    Helytörténeti értékek
Ø    Zöldfelület
Ø    Turizmus
Ø    Multikulturalizmus
Ø    Szubkulturális csoportok
  • Józsefváros történelmi örökségének a feltárása, a lokálpatriotizmus erősítése, a kulturális örökség megóvása                                
  • Negyedek közösségi identitásának a növelése                                 
  • Kerületi közösségi terek rendezése, felhasználása (Köztársaság tér, Losonczi , Teleki tér , Kálvária tér, Múzeumkert stb., ezen túl a kisebb terek is): „zöld” szempontok, művészeti, építészeti szempontok a felélesztésükben                                                            
  • Multikulturális értékek beemelése a kulturális örökségbe, szolidaritás és integráció növelése, a kerületi cigány lakosság etnikai és kulturális identitásának erősítésével, felmutatásával                                              
  • Multikulturális programok: pl. Folk Napok (nemzetiségi ételek, zenék, Orczy-, Múzeum-, Füvészkert)                                                        
  • Művészeti Fesztiválok: pl. Jazz Napok, Rádiós Nap )
  • További image-teremtő kerületi értékek: Kerepesi Temető, Százados úti Művésztelep, Tisztviselőtelep, Füvészkert, Egyetemek, Klinikák,
 
·       A kerületi turizmus fejlesztése
·       Városrészi séták kiterjesztése (kerületi lakosoknak, iskolásoknak)
  • Kerületrészek/negyedek vendégjárása
  • „Józsefvárosi kártya” (helyi vállalkozók, intézmények kedvezményes szolgáltatása)
  • Hirdetőfelületek forgalmas közterületeken (információk kijuttatásához a lakosság felé)
  • NKA >>> JÓZSEFVÁROS ALBUMA (fotópályázatokra épülve.., értékeink)
  • Elhanyagolt portálok, felületek használata, művészeti  és kommunikációs célokra
  • Üdvözlőtáblák kerülethatáron
 
  •  Vállalkozások fejlesztése
  • Józsefvárosi, Baross utcai kisboltok, kiskereskedők, „Kisiparosok utcája”, marketing, kapcsolat az üzleti szférával                                                                                      
  • A civilek képzésekkel, reklámfelületekkel segíthetik az üzleti szférát, cserébe a kölcsönös szolgáltatások jegyében, ill. a támogatásokért
 5.2.5. A társadalmi bűnmegelőzés közösségi módszereinek terjesztése a   kerületben 
            SZEM- Szomszédok Egymásért Mozgalom elterjesztése – bűnmegelőzés,
            áldozattá  válás megelőzése
            Szervezett gyermek-és ifjúságvédelem (lásd a szociális programokban)
5.2.6.     Közös érdekeltségek megkeresésével és összefogásával további cselekvési tervek az alábbi területeken a kerületi lehetőségek jobb felhasználására – a Tudomány, a Kultúra, a Művészet, az Oktatás - nevelés, a Sport, szabadidő, az Egészségügy, a Hitélet, a Társadalmi befogadás, a Közbiztonság, a Közlekedés fejlesztésében                                                                                                                Mindezekben minden szervezet speciális tapasztalatait, tudását, információit            megosztani, felhasználni; a Jó Gyakorlatok összegyűjtése, kiadványként terjesztése
6.  Partnerség építés
·         Felismertetni a civil szervezetek céljainak a városvezetés deklarált céljaival összeegyeztethető/azonos és közös voltát – a civil szervezetek ezáltal részben tehermentesíthetik a közfeladatot ellátókat, és az összehangolt tevékenységgel munkájuk hatékonyságához is kölcsönösen hozzájárulhatnak.
 
·         Feladatkihelyezés – az önkormányzat részéről mindazokon a területeken, ahol ellátatlan az önkormányzati feladat, és van erőforrás a civil  területen. Természetesen a feltételek megteremtése nem elsősorban és kizárólag civil feladat.
 
·         Az üzleti szféra tagjainak érdekeltté tétele a feladatellátásan, illetve a civil fenntarthatóságban– kapcsolatteremtés, módszerek, adományozói kultúra, együttműködési lehetőségek stb.
                        
7. Új kommunikációs és marketing stratégia kidolgozása (a civil összefogás kerületi és regionális szinten)
 
    • Közös kommunikáció a külvilág felé: weblap, egymás kiadványaiban megjelenés biztosítása a többieknek, egymás kiadványainak terjesztése stb.
    • Belső kommunikációs rendszer kialakítása: havi civil kerekasztal, levlista, belső weblap, rajta eseménynaptár, hírfigyelő, pályázatfigyelő, dokumentumok, közös ügyek                                
    • Havi találkozó megteremtése / tér-idő (civilszervezetek asztaltársasága)
    • Kommunikációért felelős személy + forrás (PR)
    • A szakmai együttműködés módszereinek, erőforrásainak megújítása, ill. kialakítása
    • Szakmai alcsoportok szervezése,  közös éves program
    • Közös akciók: pl. Józsefvárosi Napokon Civil Utca, kerületi gyereknap
    • „Forgószínpad” szerű találkozók a hasonló profilú civil szervezetek között, tapasztalatcsere, módszervásár, természetesen  nyilvánosak, nyitottak minden érdeklődő számára  stb. 
    • Közös szakmai pályázatok
  
  1. Önkéntesség, humán erőforrás fejlesztés
 
Egyetemisták a kerületben csatlakozás az „ADD TOVÁBB” mozgalomhoz- szakmai gyakorlat, alkotó munka lehetősége, szakmai körök, szakmai identitás-építés civilként (pl. helyi problémákra építő szakdolgozatok és azok hasznosítása a kerületben)
·         Egyetemek, főiskolák, középiskolák, ált. iskolák, ökoiskolák diákjainak bevonása a kerület fejlesztésébe, az önkéntes munkába, a hiányterületeken való kisegítésbe - egyben alkotási és gyakorlati terepmunka lehetőség, társadalmi felelősségvállalás lehetővé tétele ( pl. orvostanhallgatókkal egészségnap rendezése, a főiskolák, egyetemek diákjainak aktívabb részvétele a serdülő korosztály szabadidejének, önsegítő csoportjainak, közösségeinek szervezésében, tanulmányaik mentorálásában stb., helyi tervezésekben, szakmai tanulmányaikban hasznosítható tevékenységekben….)
·         Önkéntesek mentorálása,  képzése helyileg
·         Kölcsönös segítségnyújtás erőforrás bővítésként is a civil szervezetek között
 
            Külföldi önkéntesek fogadása , csereprogramok
 
Ösztöndíjas programok szervezése a cigány értelmiség és a hátrányos helyzetűek esélyeinek javítására
           
Rendszeres képzések a civil szervezetekben dolgozók számára (szervezetfejlesztés, demokrácia, emberi jogok stb.)
 
Budapest, 2010. 06. 24.                                      
 
 
A kezdeményező szervezetek*
 
   A csatlakozó szervezetek*