A projekt célja: a Nap Klub Alapítvány és a kerületi együttműködő civil szervezetek közép-és hosszútávú fejlesztése érdekében összehangolt stratégiai tervezéssel távlatosan meghatározzuk a fejlesztés irányait, a szervezeti prioritásokat és eljárásokat, hogy cselekvőképesen tudjunk reagálni a változó helyi, kerületi és regionális szükségletekre, javítani tudjuk erőforrásainkat..

 

Nap Klub Alapítványnál a fenntarthatóság abban nyilvánul meg, hogy szervezeteink működésének tizenhét éve során létrehozott értékeinket hasznosítjuk a középtávú (2010–2015) -stratégiai tervünk megvalósításában, társadalmi felelősségünkben, a partner kapcsolatainkon keresztül, annak érdekében, hogy

 

-          szervezeteink közösségi civil szervezetekként képessé váljanak a közösségi alapú strukturált, összetartó és szolidáris helyi társadalom megerősödése, az együttműködés és a partnerség-építés segítésére

-          a közösségfejlesztés eszközeivel hozzájáruljunk a helyi társadalmi – gazdasági fejlesztéshez, segítsük a közösségek önfenntartó képességének kialakítását, munkahelyteremtő képességét,

-          az önszerveződés menedzselésével ösztönözzük a helyi civil szerveződések érdekérvényesítését, az önsegítést, a részvételt,

-          Képzésekkel segítjük a civil és szakmai szervezetek, intézmények humánerőforrás fejlesztését. -        a nyilvánosság megteremtésével biztosítsuk a helyi közösségek és a partner civil szervezetek megjelenését, ösztönözzük a párbeszédet a célzott társadalmi csoportok, az őket képviselő szervezetek, az önkormányzati, kormányzati szervek, az üzleti szféra valamint a társadalom szélesebb rétegei között.

 

- A fenntarthatóság három alrendszerét – környezeti, társadalmi és gazdasági rendszert – figyelembe véve alapítványunk jövőtervének készítésekor figyelembe vesszük kerületünk – Józsefváros – tizenöt éves kerületfejlesztési stratégiájának legfontosabb irányait (a gazdasági- társadalmi helyzet erősödését, a fővárosi státus emelkedését és a jelentkező társadalmi problémák oldását), amely a kerületi életminőség fejlesztésére, a helyi társadalom bevonására, a közösségfejlesztésre koncentrál.

 

- Alapítványunk és egyesületünk fenntarthatósága és kerületünk fejlesztési stratégiájának összehangolásából következik, hogy értékeinkre támaszkodva elkötelezettek vagyunk a kerületi civil szféra fejlesztésében, a működőképes partnerségek létrehozásának segítésében, a közösségfejlesztés módszereinek terjesztésében, mert szervezeteink fejlesztésének és fenntarthatóságának záloga Józsefváros társadalmi – gazdasági felemelkedése.

 

Alapítványunk a helyi szinten létrehozott és fenntartott szomszédság példáján jutott tevékenységének társadalmi ismertségére és elismertségére, s ennek értékeit, tapasztalatait kamatoztatja a Közép-magyarországi régió módszertani munkájában is.

 

Kiadványainkat (Nap utcai szomszédság, 1996.Budapest, CIVILVILÁG,2003.Budapest) , módszertani anyagainkat, képzési programjainkat (Önsegítés a gyakorlatban,2005., Gyermekek napközbeni ellátásának civil alternatívái, 2006.) a pedagógus, a szociális munkás-és a közösségfejlesztők képzésében is hasznosítják.

 

A folyamattervezést egyrész közösen, másrészt az egyes szervezetek önállóan végzik,a szervezetek vezetőségei által meghatározva, hogy a kuratóriumok, testületek, partnerek, pártolók, adományozók mikor kerülnek bevonásra a tervezés folyamatába

- milyen módon kívánják feltárni a területükön élő polgárok és a város, ill. kerületfejlesztés igényeit, szükségleteit; - a kerületi civil szervezetek igényfelmérése közös irányainak, témáinak, módszereinek kidolgozása munka-összejövetelek, fórumok formájában

Célja, hogy szervezeteink működését és célrendszerét vizsgálva a hatékony és fenntartható működés érdekében ismerjük meg a stratégiai tervezés alapvető lépéseit, céljait, módszereit. Célunk, hogy a kerületi közös szükségletfelmérésre alapozva a szervezetek képesek legyenek mélyebb helyzetelemzésre építve kialakítani szervezeteink jövőképét,amelynek során vegyük számba a helyi és a kerületi, esetenként fővárosi fejlesztési igényeket, szükségleteket és az erőforrásokat, az újabb közép-és hosszútávú célokat, és dolgozzuk ki megvalósíthatóságuk operatív stratégiáját, valamint a módszereket.

Tisztázzuk a szervezetek sajátos prioritásait, munkamegosztását és eljárásmódjait.

Célja a közös tervezés és belső teamépítés megalapozása

Feladata a részletes operatív terv kidolgozása. A tervezés kiterjed a fejlesztés taktikai lépéseire, a feladattervekre, a metodikára, a monitoringra, a fenntarthatóságra és a multiplikátor módszerekre, hatásokra egyaránt.

 A résztvevők a saját szervezeteink mellett a kerületi hálózati együttműködésben résztvevő szervezetek és intézmények

Időterv: 1. szükségletfelmérés közös megvitatása           2009.december- január

             2. Stratégiai cselekvési tervek                               2010. január - február

 

Elsősorban a meglévő felmérések, visszajelzések, coatchingok anyagainak másodelemzése alapján, az új szomszédságokban kérdőíves felmérés, interjúzás, párbeszéd körök segítségével.

Célja a a közös kerületi felmérések alapján a stratégiai tervek közös elemeinek meghatározása, a szükséges együttműködések körvonalazása a szervezetekkel közösen, a stratégiai együttműködés továbbfejlesztése érdekében.

Feladatunk megtalálni és kijelölni a stratégiai kapcsolódási pontokat, a szervezetek erőforrásainak gazdaságos megosztási lehetőségeit, a kölcsönös előnyöket, építeni a partnerségi kommunikációt.

 

 

Elkészül az alapítvány és az együttműködő civil szervezetek helyzetelemzése, igényfelmérése, jövőképe, stratégiai terve a következő 5 évre, valamint az együttműködő hálózat stratégiai terve is.

 

A tervezési folyamat egy jelentős önképző folyamat is egyben, amely végbemegy a tréningek, workshopok munkája nyomán.

A folyamatban résztvesznek az alapítvány belső és külső munkatársai (kb.15 fő), testületeinek tagjai (8+6 fő) és az együttműködő partnerek, szervezetek, intézmények vezetői, képviselői, várhatóan 40-50 fő.

 

A stratégiai tervek megalapozzák a szervezeteink hosszútávú eredményes működését, kapcsolatainak erősödését, fenntarthatóságát.

Jelentős fejlődést hozhat az utóbbi 4 évben kialakított kerületi együttműködő civil hálózat számára a stratégiai együttműködés közösen létrehozott és dokumentált terve. Ebben számíthatunk közel 15-20 szervezet együttműködésére.

 

Civil szervezetünk – a Nap Klub Alapítvány – több mint másfél évtizede munkálkodik a Nap utcai lakótelepen és környékén a szolidaritáson és kölcsönös segítségnyújtáson alapuló közösségek megteremtésén, fejlesztésén.

Alapítványunk tevékenységrendszerének középpontjában áll a helyi szomszédság, a helyi demokrácia fejlesztése, az állampolgárok részvétele a helyi és kerületi döntéselőkészítő munkában, a kerület fejlesztésében, a városrészek szociális rehabilitációjában, az élhetőbb környezet megteremtésében. Kezdeményezésünkre a kilencvenes években létrejött a kerületünkben működő civil szervezetek összefogása, a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság. Erre a szervezeti együttműködésre alapozta a kerületi önkormányzat civil stratégiáját. Ennek a társaságnak a kapcsolatrendszere az utóbbi évekre meggyengült, de újabb kapcsolatok születtek újabb tevékenységek mentén. Az utóbbi négy évben az uniós pályázatok támogatásával a kerületi szociális és oktatási területen működő civil és önkormányzati szervezetek és intézmények szakembereinek humánerőforrás fejlesztése nyomán egyre gazdagabb kapcsolatok alakultak ki.

 

Az Európai Unióhoz csatlakozás óta alapítványunk rendszeresen részt vesz pályázataival uniós projektek megvalósításában. Tudatosan egymásra épülő programokat tudtunk megvalósítani a helyi szomszédság, a kerületi lakosság érdekében a kerületi civil, önkormányzati és üzleti szféra partnerségét és a szakmai célokat szolgáló humánerőforrás fejlesztési programokkal.

 

Az uniós projektek tevékenységei feltárták a kerület szakmai és civil szervezeteinek igényeit az együttműködés szakmai hálózata iránt, amit a, kapcsolatok kialakulásával, a közös szakmai nyelv, a közös problémakörök, kerületi feladatok felismerésével, összegyűjtésével és a működő kapcsolatrendszer megerősítésével lehetne létrehozni.

 

Az alapítvány szakmai munkájának centrumában álló civil közösségfejlesztés alapján elsőként az állampolgári közösségeket megszervező civil szervezetek hálózati együttműködését szeretnénk facilitálni, összefogni. Ennek eszközei a civil szervezetek intézményesedését, szakmaiságuk erősödését segítő képzések és workshopok lehetnek, valamint az a működési gyakorlat, amely Józsefvárosban kezd természetes módon elfogadottá válni, hogy a civilek véleménye és részvétele nélkül nem születik meg az a hatékonyság és eredmény, amelyre szükség van, és amely a közbizalmat is építi, javítja. 

         

 Itt kell leírnunk azt is, hogy a civil szervezetek uniós pályázati lehetőségei teljesen beszűkültek erre az évre. Ahhoz, hogy a civil szféra legalább szinten tudja tartani a fejlesztésekben elért eredményeit, szükségünk van elegendő alapvető erőforrásokra, amelyek a szervezetek életben maradását és fejlődését segítik.

 

A civil összefogással hatékonyabb erőforrás gazdálkodást is elérünk, hiszen a közös képzések megsokszorozhatják az erőforrásokat, és javíthatják a civil munka eredményeit.